Hipertónia kezelésére szolgáló intézetek
Gyógyszerek koronavírus-fertőzöttek kezelésére A vakcináért folyó globális verseny mellett a vírusfertőzöttek gyógyszeres kezelésének lehetőségeit is kutatások ezrei próbálják feltérképezni. Eddig egyetlen bizonyítottan hatásos szer létezik, de több tucatnyi ígéretes hatóanyagról tudunk, klinikai vizsgálatok százai vannak folyamatban.
Keserű György Miklós akadémikus összefoglalója az mta. Keserű György Miklós A kínai Vuhanból induló Covidjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus terjedésében meghatározó szerepet játszott a cseppfertőzéssel való terjedés, a hosszú lappangási idő és a tünetmentes fertőzők folyamatos jelenléte.
A járvány jelentősen megterhelte az egészségügyi ellátórendszert, és a gyors terjedés, illetve a betegség hatásainak mérséklése érdekében számos intézkedést tett szükségessé, mint az utazási korlátozások, a védőeszközök használata, a fertőtlenítés, a szociális távolságtartás, az ellátórendszer technikai felkészítése, valamint különböző terápiás protokollok kidolgozása. Már a járvány korai szakaszában többféle terápiás lehetőség merült fel: új gyógyszer kifejlesztése, amelyet kezelésre vagy megelőzésre használhatunk, vakcinafejlesztés, sőt korábban már bevált stratégiaként fertőzöttek vérplazmájának alkalmazása.
Mindezek mellett lehetséges meglévő gyógyszereknek a szokásos indikáción kívüli, ún. Összefoglalónkban az utóbbi két újrapozicionálási stratégia mentén feltárt, a Covidjárvány jelenlegi és feltételezett második hullámában rendelkezésünkre álló gyógyszeres kezelési lehetőségeket elemezzük.
A lehetséges terápiákat a betegség főbb szakaszai szerint, a fertőzés hipertónia kezelésére szolgáló intézetek kiváltott virális választól a gazdaszervezet gyulladásos válaszáig tárgyaljuk. A mára az egész világot sújtó Covidjárvány kezelési lehetőségeinek felderítése céljából jelenleg több mint klinikai vizsgálat van folyamatban. Figyelembe véve az új gyógyszerek és vakcinák kifejlesztéséhez szükséges időt és erőforrásokat, a fokozatosan felfutó klinikai vizsgálatok jelentős része meglévő gyógyszerek Covidfertőzésben való alkalmazására, azaz újrapozicionálására irányult.
A gyors reagálás szüksége a klinikai vizsgálatok szabályozási környezetét is érintette, és egyaránt vonatkozott az indikáción kívüli használatra és az indikáció kiterjesztésére. Az indikáción kívüli használat Magyarországon engedélyköteles, azonban az európai és amerikai gyakorlattal összhangban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet OGYÉI Az engedély előzetes kérelmezésének felfüggesztése lehetővé tette, hogy a koronavírus terápiájában felmerült gyógyszerkészítmények használatához az ellátóhelyeknek ne kelljen előzetes engedélyt kérniük az OGYÉI-től.
Magas vérnyomás - Mit ehet, és mit kerüljön el?
Hipertónia kezelésére szolgáló intézetek már bevezetett gyógyszerek Covidfertőzésben történő használatának másik lehetséges módja az indikáció kiterjesztése, ennek azonban feltétele az új indikációban a hatékonyság és a biztonságosság tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatokkal való igazolása.
A koronavírus-járvány miatt az OGYÉI engedélyezte minden olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer indikációjának a Covidre való kiterjesztését, amelyre legalább az 1. A folyamatban lévő klinikai vizsgálatokat a terápiás lehetőségek hatékonyságának és biztonságosságának igazolására az alkalmazott gyógyszeres kezelés szerint a hipertónia kezelésére szolgáló intézetek virális és gyulladásos fázisa alapján csoportosíthatjuk.
Az antivirális terápia során figyelembe kell venni a Covidfertőzés két alapvető szakaszát, az első — virális —, illetve a második — gyulladásos — szakaszt. Az antivirális készítmények elsősorban a betegség első, a vírusfertőzés által meghatározott szakaszában alkalmazhatók sikerrel, általában a középsúlyos stádiumig.
A gyulladásos szakaszban az antivirális terápia önmagában legtöbbször már nem elegendő. A virális szakaszban az újrapozicionálás lehetőségeit a vírus életciklusából kiindulva érdemes áttekinteni, lásd az alábbi ábrán. Amikor a vírus már bejutott a gazdasejtbe, a következő lépés a virális RNS replikációja és átírása. Ebben a folyamatban helikázok és RNS-függő RNS-polimerázok vesznek részt, amelyek szintén szóba jöhetnek lehetséges célpontként.
Az életciklus következő lépése a transzláció magas vérnyomás gerinc a megfelelő virális fehérjék létrehozása, amit leginkább proteázgátló vegyületekkel akadályozhatunk meg.
Végezetül elvi lehetőség kínálkozik a virion-alkotóelemek összerendezésének, illetve az új vírusok kibocsátásának a gátlására is. A vírus gazdaszervezetbe történő bejutását alapvetően szerinproteáz-inhibitorok segítségével kísérelték meg gátolni, amelyek közül a kamosztátot, illetve a nafamosztátot érdemes megemlíteni.
A kamosztátot ben Japánban törzskönyvezték, eredetileg hasnyálmirigy-gyulladás indikációjában. Covidfertőzöttek kezelésére való alkalmazása szerinproteáz-gátló hatásának köszönhetően merült fel.
A hasonló hatásmechanizmusú nafamosztátot szintén Japánban törzskönyvezték ben. Jóllehet mindkét gyógyszer sikeresen gátolta a vírus szaporodását humán in vitro kísérletekben, az alacsony betegszámú és jellemzően nem klinikai vizsgálatban történt alkalmazás alapján jelenleg nem lehet egyértelmű következtetést levonni a hatékonyságukra.
Jelenleg a kamosztáttal 8, a nafamosztáttal 3 klinikai vizsgálat folyik, amelyekben a hatékonyságot több esetben placebokészítménnyel, illetve hagyományos kezelési protokollal szemben vizsgálják. A kezelések terápiás hatékonyságát és biztonságosságát várhatóan e vizsgálatok végeztével lehet majd meghatározni. Tekintettel arra, hogy az ACE-inhibitorokat széles körben alkalmazzák a magasvérnyomás-betegség kezelésében, e gyógyszerek lehetséges szerepe már a járvány korai szakaszában felmerült.
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet
- Magas vérnyomás 3 hónapos gyermekeknél
- Magnelis b6 magas vérnyomás
- Angina pectoris a magas vérnyomás hátterében
- magas vérnyomás milyen gyógyszer kell
- Magyar Hypertonia Társaság On-line
Egyrészről feltételezték, hogy a kezelés mellékhatásaként fokozódhat az ACE2 fehérje kifejeződése, ami megnövelheti a Covidfertőzés esélyét. Ugyanakkor az is felvetődött, hogy az ACE-gátlás akár kedvező hatással is lehet a betegség lefolyására.
A feltételezéseket két nagy, megfigyelésalapú vizsgálatban tesztelték.
Egy amerikai vizsgálatban több mint 12 beteg bevonásával az öt különféle, magas vérnyomás kezelésére szolgáló terápia és a pozitív, illetve negatív Covidtesztek közötti összefüggést elemezték.
Egy másik, olasz vizsgálatban ACE-gátló szerekkel és angiotenzinreceptor-blokkolókkal kezelt beteg Covidfogékonyságát vizsgálták. Mindkét esetben arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált gyógyszerek és a Covidfertőzöttség hipertónia kezelésére szolgáló intézetek nem mutatható ki összefüggés. Az esetleges kedvező hatás kimutatására jelenleg 7 klinikai vizsgálat van folyamatban, eredményeiket még nem hozták nyilvánosságra.
A nagy betegszámokon végzett elemzések ugyanakkor e gyógyszercsoport előnyös alkalmazhatóságát nem valószínűsítik. Görcsoldók és magas vérnyomás közül a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét specifikusan felismerő, kettős antitest-kombináció klinikai vizsgálata már megkezdődött az Egyesült Államokban.
A randomizált, kettős vak, 3. Ha az antitest-kombináció sikeresen gátolja a vírus bejutását, a hatékony biológiai terápia komoly vetélytársa lehet a hagyományos antivirális kezelésnek. A virális RNS endoszómából történő kijutásában tulajdonítottak szerepet a klorokinnak, illetve a hidroxiklorokinnak.
A klorokin egy ben Németországban felfedezett maláriaellenes gyógyszer, amelyet profilaxisban is használnak, míg a hidroxiklorokint ben az Egyesült Államokban regisztrálták autoimmun gyulladások, illetve reumatoid artritisz kezelésére. Ugyanakkor egyes kutatások szerint a hipertónia kezelésére szolgáló intézetek következményeképpen kialakuló gyulladásra hatva fejtik ki hatásukat. Bár a korai in vitro és in vivo vizsgálatok reménykeltőek voltak, a klinikai vizsgálatok e gyógyszerek hatékonyságát Covidfertőzésben nem igazolták.
A klorokin és a hipertónia kezelésére szolgáló intézetek esete ezért jó példa arra, hogy az újrapozicionálás sikerességét egyedül tudományos igényű klinikai vizsgálatokban lehet bizonyítani. Az antivirális szerek egyik legfontosabb támadáspontja az RNS-függő RNS-polimeráz, amelyre korábban több specifikus gátlószert is kifejlesztettek. Tekintettel arra, hogy a Covidfertőzést okozó SARS-CoV-2 az RNS-vírusok családjába tartozik, a Covidjárványban leginkább ezeket a gyógyszereket, elsősorban a remdesivirt és a favipiravirt próbálták ki.
A remdesivirt ben az Egyesült Államokban fejlesztették ki, alapvetően hepatitis C vírus, Marburg-vírus, illetve Ebola-vírus okozta fertőzések ellen. A remdesivirrel számos klinikai vizsgálatot végeztek Covidfertőzésben, illetve jelenleg is több ilyen vizsgálat van folyamatban.
Az első randomizált, kettős vak, placebokontrollált vizsgálatot Kínából jelentették, amelynek során súlyos beteg kapott remdesivirt, míg a vizsgálat placebokarjában 78 beteg volt.
Az amerikai gyártó által végzett, randomizált, nyílt, 3. Egy szintén amerikai vizsgálatban középsúlyos Covidfertőzötteket kezeltek remdesivirrel.
Az első tényleges sikert csak ezt követően egy nagyobb elemszámú, beteggel végzett, újabb, randomizált, kettős vak, placebokontrollált, 3. Jelenleg a remdesivir az egyetlen olyan vírusellenes terápia, amelynek hatékonyságát és biztonságosságát legalább egy tudományosan megalapozott klinikai vizsgálatban sikerült igazolni.
A gyógyszerrel természetesen további vizsgálatok folynak jelenleg 34 ilyen vizsgálatot tartanak számoneredményeik pedig döntőek lehetnek a remdesivir alkalmazhatóságának hipertónia kezelésére szolgáló intézetek terápiás értékének megítélésében.
A favipiravir egy széles spektrumú antivirális gyógyszer, amely számos RNS-vírus ellen alkalmazható sikerrel.
Idetartozik a sárgalázvírus, a dengue-vírus, a nyugat-nílusi hipertónia kezelésére szolgáló intézetek, a korábbi SARS- és MERS-vírus, az influenzavírusok, a Lassa-lázat okozó vírus, a különböző hantavírusok, az Ebola- illetve a Sudan-vírusok is.
Favipiravirral eddig két befejezett kínai klinikai vizsgálat történt. Az egyik esetben multicentrumos, randomizált klinikai vizsgálat során kontrollként egy másik antivirális készítményt, arbidolt használtak. A vizsgálatok a betegség lefolyásának megfelelően a virális első szakaszra koncentráltak, súlyos esetek bevonására nem került sor.
Mivel a vírusellenes szerek többségére pl. Fontos azonban megjegyezni, hogy a fogamzóképes nők nem is tartoznak a Covidfertőzés első számú kockázati csoportjai közé.
Végpontként a klinikai felépülést, valamint a láz és köhögés változását határozták meg. A másik klinikai vizsgálat egy nehezebben értékelhető, nem randomizált, egycentrumos vizsgálat volt lényegesen kevesebb beteg bevonásával.
Ebben a favipiravirral kezelt karba 45 beteget, a kontrollkarba 35 beteget vontak be, akiket lopinavirral és ritonavirral kezeltek. A vizsgálat elsődleges végpontja a hipertónia kezelésére szolgáló intézetek csökkenése volt, emellett egy szigorúan értékelt CT-vizsgálattal figyelték a tüdőgyulladás előrehaladását.
Azt tapasztalták, hogy a vírus hipertónia kezelésére szolgáló intézetek eltelt napok száma a favipiravirral kezelt csoportban 4 nap, míg a kontrollcsoportban átlagosan 11 nap volt.
Hasonlóan az hipertónia kezelésére szolgáló intézetek vizsgálathoz itt sem tapasztaltak lényeges mellékhatásokat.
