Aldoszteron hipertónia, Conn-betegség tünetei és kezelése - HáziPatika
Nevezéktan[ szerkesztés ] A mellékvese elnevezése latinul glandula suprarenalis vagy glandula adrenalis, görögül επινεφρίδια epinefridiaangolul adrenal gland vagy suprarenal gland. Az orvosi nyelvben a magyar vagy a latin kifejezést használjuk. A görög elnevezést aldoszteron hipertónia használjuk. Aldoszteron hipertónia adrenalin aldoszteron hipertónia néven epinefrin illetve a noradrenalin norepinefrin hormonok neve is a latin illetve görög elnevezésből származik.
Az emberi mellékvese fejlődéstana[ szerkesztés ] 23 hetes magzat veséjének balra és mellékveséjének jobbra mikroszkópos képe A kéregállomány a középső csíralemez származéka: mezodermális eredetű. Az embrionális élet 5. Ezek a sejtek alakítják ki a fötális mellékvesekérget primitív cortex. Később újabb coelomahámsejtek vándorolnak a mélybe, melyek körülveszik a fötális kéreg hámtelepét, és kialakítják a maradandó mellékvesekérget permanens cortex.
A terhesség végére a magzati mellékvese mérete megfelel a felnőtt ember mellékveséjéének. Születés után a fötális kéreg nagy része azonban hónapok visszafejlődik, a legkülső részéből pedig a zona reticularis származik.
A maradandó kéregből fejlődik ki a zona glomerulosa és a zona fasciculata. A mellékvesekéreg végleges szerkezete a pubertáskorban alakul ki. A velőállomány a külső csíralemez származéka: ektodermális eredetű.
Navigációs menü
A dúclécből sympathicoblast sejtek vándorolnak a mellékvesetelep közepébe, és kialakítják a mellékvesevelőt. A sympathicoblastokból alakulnak ki az autonóm idegrendszer szimpatikus részének idegsejtjei is. A mellékvesevelő chromaffin sejtjei tulajdonképpen módosult szimpatikus posztganglionáris idegsejtek. Az emberi mellékvese anatómiája[ szerkesztés ] Az emberi jobb és bal mellékvese elölnézetből.
Magas vérnyomásban szenvedők kezdeti kivizsgálásakor mérjük meg a serum kálium koncentrációját. Kóreredet A primer hyperaldosteronismust általában mellékvesekéreg-adenoma ritkán -carcinoma vagy idiopathiás hyperplasia okozza. A spironolacton adását 4—6 héttel, az ACE-gátlók adását 2 héttel a reninszint ellenőrzése előtt fel kell függesztenünk az Aldoszteron hipertónia csökkentik a mérés érzékenységét. Elegendő sóbevitel szükséges. Ha a serum kálium koncentráció nem tér vissza a normálértékre, és különösen ha idős betegről van szó, nem szükségszerű a hyperaldosteronismust igazolni.
Az emberi jobb és bal mellékvese hátulnézetből. A mellékvese páros szerv.
PRIMA MEDICA
A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú, lelapult szerv. Tömegük egyenként gramm egy felnőtt emberben. Felszínük enyhén dudoros.
A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt cortex és belső velőállományt medulla. A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga.
A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok capsula fibrosa borítja be. A kötőszövetes tokból kötőszövetes sövények septa fibrosa nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak.
A tok szerepe a szerv állományának egybentartása, védelme. A mellékvese retroperitonealis helyzetű szerv, a A vese felső pólusán helyezkedik el, annak zsíros tokján capsula adiposa belül. A zsíros tok stabilan rögzíti a benne található szerveket. Aldoszteron hipertónia emberi mellékvese vérerei, nyirokerei és idegei[ szerkesztés ] Az emberi retroperitoneum elölnézetből.
A képen megfigyelhető a mellékvese vérellátása is. A szimpatikus aldoszteron hipertónia vázlata. Gray's Anatomy Artériák[ szerkesztés ] A mellékvese három verőérből kap vért: A főverőér hasi szakaszának; aorta abdominalis páros ága az alsó rekeszütőér arteria phrenica inferior. Ebből ágazik le a felső mellékvese-ütőér arteria suprarenalis superior.
A hipertónia veszélyei
A középső mellékvese-ütőér arteria suprarenalis media közvetlenül a hasi aortából ágazik le bal- és jobboldalt. A hasi aorta páros ága az arteria renalis veseütőér is. Mielőtt ez a verőér aldoszteron hipertónia a vesébe, leadja az alsó mellékvese-ütőeret arteria suprarenalis inferior.
A három verőér ágai a mellékvese kötőszövetes tokjában közös érfonatot képeznek. Innen kisebb artéria ágak arteriolák lépnek a mellékvese kéregállományába, a felszínre merőlegesen, és ott aldoszteron hipertónia - kapilláris falszerkezettel nem rendelkező - sinusoid hajszálerekké sinusokká alakulnak.
A kéregből a szteroid hormonokkal feldúsult vér a velőállományba jut. A velő vérellátása tehát egyrészt a kéregből érkező sinusok felől történik, másrészt viszont a kötőszövetes sövényeken keresztül jövő arteriolák felől, közvetlenül. A mellékvesevelő kapillárisai is sinusoid jellegűek. Vénák[ szerkesztés ] A mellékvesevelőből a hormonokkal feldúsult vér a sinusokból venulákba, majd ezekből egy központi vénába kerül vena centralis.
Conn-szindróma | Lab Tests Online-HU
A centrális véna a mellékvese kapuján hilus keresztül hagyja el a szervet, majd vagy a vena renalis-on vesegyűjtőér keresztül vagy közvetlenül a vena cava inferior-ba vezeti a vért. A vena cava inferior alsó nagy véna a jobb szívfélbe nyílik, ahonnan a vénás vér a kisvérkörbe kerül. A tüdőkből a vér a bal szívfélbe jut, majd innen az aortába pumpálódik. A nagyvérkörön keresztül a mellékvesekéreg és -velő hormonjai eljutnak a célszervekhez, és kifejtik élettani hatásukat.
Nyirokelvezetés[ szerkesztés ] A mellékveséből és általában a hátsó hasfali szervekből például a veséből az elsődleges nyirokutakon keresztül a nyirok az aorta körüli ágyéki nyirokcsomókba nodi lymphoidei lumbales vezetődik. Ezekből a másodlagos nyirokerek a truncus lumbalis-on keresztül vagy közvetlenül a cisterna chyli-be vezetik a nyirkot. A cisterna chyli-ből a nyirok a ductus thoracicus-ba jut, ami a bal oldali vénás szögletben angulus aldoszteron hipertónia a aldoszteron hipertónia vena brachiocephalica-ba nyílik, ahol keveredik a vénás vérrel.
Hypertonia vesebetegségekben Dr. Barna István A vesebetegségek okozta hypertonia és a hypertonia okozta vesebetegség szoros összefüggése már ben, Richard Bright munkáiban is megjelent. Goldblatt ban kísérleti úton bizonyította, hogy a veseartéria leszorítását követően nő a szisztémás vérnyomás. Guyton ben szoros összefüggést talált a vese nátriumkiválasztása és a vérnyomás között. A veseműködés és a vérnyomás szabályozása Az extracelluláris folyadék szabályozása a vesén át történő nátrium- és vízkiválasztással valósul meg.
A kétoldali vena brachiocephalica a vena cava superior -ba felső nagy véna egyesül, mely a jobb pitvarba nyílik. Beidegzés[ szerkesztés ] A mellékvesevelő chromaffin sejtjein preganglionáris szimpatikus rostok végződnek.
Ezek a háti thoracalis gerincvelő Th10—12 szakaszának oldalszarvaiban elhelyezkedő intermediolaterális magokat nucleus intermediolateralis képező idegsejtek axonjai.
A gerincvelőből az elülső gyökereken keresztül lépnek ki, csatlakoznak a gerincvelői idegekhezmajd mint fehér myelinhüvelyű összekötő ágak rami communicantes albielhagyják azokat, és belépnek a szimpatikus határláncba truncus sympathicus. Itt áthaladnak, de nem kapcsolódnak át az 5—9. Ez az ideg a rekeszizmot a páratlan gyűjtőérrel vena azygosjobb oldalonilletve a fél páratlan gyűjtőérrel vena hemiazygosbal oldalon együtt lépi át a belső crus mediale és közbülső szár crus intermediale között, így a retroperitoneumba kerül, ahol leszállva ismét elágazik, a plexus coeliacus -tól aldoszteron hipertónia fonat, plexus solaris, napfonat kezdődően.
A mellékvesevelőt ellátó rostok a mellékvesefonatba plexus suprarenalis futnak, belépnek a mellékvesébe, és átkapcsolódnak a mellékvesevelő chromaffin sejtjeire. Az ingerületátvivő neurotranszmitter az acetilkolinmely a chromaffin sejtek aldoszteron hipertónia acetilkolin-receptorához kapcsolódik.
A plexus suprarenalis-ban a plexus coeliacus-ból származó posztganglionáris rostok is jelen vannak. A szimpatikus idegrendszer és így aldoszteron hipertónia mellékvesevelő legfőbb agyi szabályozórendszerei a limbikus rendszer és a hipotalamusz. Az emberi mellékvese szöveti szerkezete[ szerkesztés ] Az emberi mellékvese mikroszópos képe.
User Top Links
Az emberi mellékvese szöveti szerkezete. A mellékvesekéreg cortex állománya szövettanilag három, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható. Vékony réteg, közvetlenül a kötőszövetes tok alatt. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül. A sokszögű sejtek a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok. Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak. A kéreg sejtjei szteroid hormonokat termelnek.
Ennek megfelelően a sejtplazmában koleszterinészterekből álló lipidcseppek, fejlett sima felszínű endoplazmatikus retikulum sERés tubuláris mitokondriumok találhatók. A zona reticularis sejtjeiben megjelenhet "kopási pigment" lipofuscin is. A mellékvesevelő medulla állományát hálózatos gerendákba rendeződött ún.
Hormonzavar is állhat a magasvérnyomás hátterében
A gerendák között találhatók meg a sinusok. A chomaffin sejtekben membránnal határolt váladékszemcsék találhatók, melyek a hormonokat aldoszteron hipertónia, majd a sejten kívülre ürítik. A chromaffin granulumok tartalma: adrenalin vagy noradrenalinchromograninok vivőfehérjékATPleu- és aldoszteron hipertónia enkefalindopamin-béta-hidroxiláz. Chromaffin sejtek találhatók még a szimpatikus dúcok közelében is, ún.
A chomaffin sejt elnevezése onnan ered, hogy ha ezeket a sejteket krómsó -oldattal kezeljük, a bennük található hormon tartamú granulumok barnára színeződnek, ugyanis a katekolaminokat a krómsók oxidálják, színes terméket eredményezve.
Az emberi mellékvesekéreg élettana[ szerkesztés ] A szteroidszintézis folyamata angol A mellékvesekéreg mindhárom rétege a koleszterin többlépcsős átalakításával szteroidhormonokat termel, melyeket a mirigysejtek nem képesek jelentős mennyiségben felhalmozni, raktározni, hanem folyamatosan ürítik őket a szinuszoid kapillárisokban áramló vérbe.
A legkülső zona glomerulosa mineralokortikoidokat szintetizál, melyek a szervezet só-víz háztartását szabályozzák. A középső zona fasciculata elsősorban glukokortikoidokat pl. A belső zona reticularis főként androgéneket szintetizál, melyek a nemi jellegek kialakulását befolyásolják. Valamilyen mértékű kortizol- androgén- sőt, kis mértékű ösztrogéntermelés azonban mind a zona fasciculata-ban, mind a zona reticularis-ban megfigyelhető.
A belgyógyászat alapjai 1.
Megjegyzendő, hogy a szervezet valamennyi szövete közül a mellékvesekéreg aszkorbinsav - C-vitamin- tartalma a legmagasabb, ennek oka azonban egyelőre ismeretlen. Az ACTH szerepe[ szerkesztés ] Agyalapi mirigy narancssárga A mellékvesekéreg fennmaradását, hormontermelését és véráramlását egyaránt serkenti az adrenokortikotrop hormon ACTHmelyet az agyalapi mirigy elülső lebenye adenohypophysis termel, a napszaktól függően cirkadián periodicitás, diurnális ritmus : ébredéskor a legnagyobb mértékben, majd az ébrenlét során folyamatosan csökkenve, és alvás alatt újra növekedve.
ACTH hiányában a zona aldoszteron hipertónia és zona reticularis hormontermelése csökken, és maga a szövet is elsorvad atrophiamíg tartósan magas ACTH-koncentráció esetén a mellékvesekéreg sejtjeinek száma és mérete is megnő hypreplasia és hypertrophiahormontermelésük pedig fokozódik.
Az ACTH egy 39 aminosavból álló peptidamely a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjeinek sejthártyáján elhelyezkedő ACTH-receptorhoz kötődve, stimuláló Aldoszteron hipertónia közvetítésével aktiválja az adenilát-cikláz enzimet, ami a sejten belüli adenozin-trifoszfátból ATP ciklikus adenozin-monofoszfátot cAMP termel. A cAMP fő funkciója a proteinkináz A Vörös kaviár magas vérnyomás esetén aktiválása, mely a sejten belüli célfehérjéket foszforiláció révén szabályozza, bizonyos szerin illetve treonin aminosavakhoz ATP-ből származó foszforilcsoportot kapcsolva, s így a célfehérjék szerkezetét és funkcióját megváltoztatva.
Az ACTH hatásai: a zona fasciculata és a zona reticularis szövetének fenntartása; a szteroidhormonok szintézisének fokozása: a lipoprotein -felvétel növelése, a koleszterin aldoszteron hipertónia gyorsítása, a koleszterinészter hidrolízisének fokozása, a koleszterin- pregnenolon átalakulás gyorsítása; bizonyos fehérjék szintézisének fokozása [ LDL -receptorok LDL: low density aldoszteron hipertónia, alacsony sűrűségű lipoproteinszteroidgenezist akutan reguláló fehérje StARcitokróm P oxidáló enzimek, adrenodoxinadrenodoxin-reduktáz ]; az aszkorbinsav véráramba ürítésének előidézése; a mellékvesekéreg véráramlásának fokozása vasodilatatio, értágítás.
A mellékvesekéreg működését az Aldoszteron hipertónia kívül egyéb hormonok és más tényezők is befolyásolják. A zona glomerulosa hormontermelését az angiotenzin II serkenti.
