Hipertónia patofiziológiája

A magas vérnyomásra általában csak a szív- és érrendszeri problémák jelentkezése után derül fény, amikor a szervezet már károsodik és hipertónia patofiziológiája betegségek kialakulnak. A folyamat azonban egy egyszerű vérnyomás méréssel észlelhető, és folyamatosan ellenőrizhető. PAH, az egyik legalattomosabb betegség Van azonban a magas vérnyomásnak egy másik, igen ritka, de még ennél is sokkal nehezebben felismerhető változata, a pulmonális artériás hipertónia, ami a tüdőt a szívvel összekötő kisvérkörben jelentkezik. A betegség lényege, hogy a tüdő erei megvastagszanak, emiatt a kisvérkörben magas vérnyomás magasnyomás, ami nagyon megterheli a jobb szívfelet. A szív ezért egy idő után elfárad, izomzata megváltozik, hiszen nagyobb erővel kell pumpálnia ugyanazt a mennyiségű vért — vagy akár többet is —, ha a beteg terhelésnek teszi ki magát.

Hypertonia és Nephrologia A telemedicina lehetőségei és eredményessége a hypertoniás betegek kezelésében és gondozásában a Covidpandémia alatt és után KÉKES Ede, SZEGEDI János, VÁLYI Péter A koronavírus okozta járvány menetét, lefolyását számos tényező, mint például hipertónia patofiziológiája fertőző vírus erőssége, dózisa, az érintett egyén immunrendszere, a fennálló alapbetegségek, a vírus terjedési gyorsasága, az életkor és környezeti hipertónia patofiziológiája, továbbá a védekezés módszerei szabják hipertónia patofiziológiája.

Időskorban szignifikánsan nagyobb a súlyos esetek kialakulásának, illetve a halálos kimenetelnek a kockázata. Különösen nagy az életvesztés mértéke a szociális gondozókban, idősotthonokban.

A hypertonia mint alapbetegség előfordulása legnagyobb a halállal végződő esetekben, azonban nem önmagában a hypertonia a döntő kockázati tényező, hanem a hozzá társult betegségek, illetve a vírusfertőzéssel járó komplikációk. A járványhelyzetben a hypertoniás betegek kezelése és gondozása speciális kihívásokat jelent az egészségügynek, illetve az aktív munkát végző alap- és szakellátási dolgozóknak és természetesen a hipertonológusoknak is.

A Magyar Hypertonia Társaság kifejtette véleményét és hipertónia patofiziológiája a Covidjárvány idején az otthon tartózkodó betegek, illetve a kezelést és gondozást végző orvosok számára, és összegezték a telemedicinális konzultáció során nyert adatokból származó döntéshozatali lehetőségeket. Magunk a telemedicina adta lehetőségek részleteit, a telekonzultáció különböző módszereinek gyakorlati megvalósítási lehetőségeit, előnyeit, hazai környezetben megvalósítható modelleket kívánunk bemutatni.

Figyelembe vettük az eddigi nemzetközi tapasztalatokat, a krónikus, nem fertőző betegségekre vonatkozó új e-health stratégiát és a WHO koncepcióját. A telemedicina, a folyamatos telekonzultáció optimális kapcsolatot biztosít a beteg és orvos között, növeli a beteg biztonságérzetét, javítja a gyógyszer-adherenciát.

Ennek a szindrómának a ritkasága, komplex patofiziológiájával együtt figyelembe veszi a megfelelő kezelésének alapelvei. A legutóbbi évtizedekben a pulmonalis fejlődés alakult ki hipertónia patofiziológiája, amelyek új gyógyszercsoportok bevezetéséhez vezettek: prosztaciklin analógok Epoprostenol, Treprostinil, Beraprost, Illoprostfoszfodiészteráz inhibitorok Sildenafil, Tadalafilendotelin receptor antagonisták Bosentan, Sitaxantan, Ambriszentán és nitrogén-oxid. A sikeres korai eredmények ellenére az Eisenmengerben szenvedő betegek terápiás hatása szindrómát nem állapították meg végérvényesen. A PAH-ban szenvedő betegek kezelési stratégiája veleszületett szisztémás-tüdő shuntokhoz kapcsolódnak, hipertónia patofiziológiája különösen azok, amelyeknél Az Eisenmenger-szindróma elsősorban klinikai tapasztalaton alapul, nem pedig bizonyíték alapú. Bár az Eisenmenger-szindróma gyógyíthatatlan betegség, a túlélési arány viszonylag alacsony magasabb, mint az elsődleges PAH, és az Eisenmenger-szindrómás betegek viszonylag fiatalabbak csoport.

Az orvos megbízható adatokat kap a beteg állapotáról, így folyamatosan tud számára utasításokat, valamint információt küldeni. A személyes kontaktus és a telekommunikáció harmonikus egyensúlyának kialakítása már a jövőt mutatja, és ezen módszerek alkalmazását magas vérnyomás csecsemőben járványmentes időszakban is ki kell alakítanunk.

Különösen hasznos a módszer vidéki, orvos nélküli településeken. Az idős és multimorbid betegek hipertónia patofiziológiája ellenőrzése kiemelten hasznos szociális intézményekben, idősotthonokban. Megoldja a vitális funkciók ellenőrzését, sürgős esetekben lehetővé teszi a gyors beavatkozást, biztosítja a kapcsolat folyamatosságát a felügyelő orvossal.

A telemedicina a humánerőforrás-hiány miatt is óriási jelentőségű, hiszen ilyen technológiával sok mindent meg lehet oldani, nem kell annyi személyes találkozás. A javasolt modellek nemcsak a járványhelyzetben alkalmazhatók, hanem a továbbiakban a mindennapos egészségügyi munka részévé kell tennünk.